A szlovák Tesco is beújított – Svijany sörök csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Ugyan mostanában a Billa jár leginkább élen a sörkínálat bővítését illetően, hiszen három szlovák kisüzemi gyártótól(Kaltenecker, Karpat, Ikkona) is szép szortimenttel rendelkezik, ráadásul nemrégiben elkezdte árulni az Ayinger söröket is, azért a Tesco is lépett válaszul egyet: behozta a szlovák piacra a Svijani söröket. Oké, nyilván nem mindet, a nagymegyeri üzletükben egészen konkrétan háromra akadtam rá, név szerint a Desítka, a Máz és a Rytír kerültek a kosárba.

A Svijanyról egyébként annyit érdemes tudni, hogy amolyan Bernard és Primator kategória, tehát egy úgynevezett független sörgyárról van szó, amelyből Csehországban rengeteget találni. Ez tulajdonképpen egy közepes méretű, egyik multi cégtől sem függő, általában hagyományos típusokat főző üzemet jelent. Persze van már egy ilyen gyártó, amelynek a legtöbb termékét árulja pont a Tesco, mégpedig a fent már említett Bernard, ráadásul az ő söreik árazása is elég hasonló, szóval a kérdés leginkább az, hogy a Svijany termékei fel tudják-e venni a versenyt velük?



//Svijany Desítka//
A Desítka a leglightosabb darab a trióból, lévén egy 10 ballingos pilsnerről van szó. Őszinte leszek, ezért a stílusért én nem igazán vagyok oda, nagyon kevés ízlik csak, és még kevesebbet ismerek, aminek igazán jó is az ár/érték aránya, de még ha mindkét előbbi feltétel teljesül is, akkor is csak könnyed, nagy mennyiségben is fogyasztható szomjoltóként tudom értelmezni őket. Éppen ezért nem is vártam sokat a Desítkától, sőt arra számítottam, hogy ez fog a legkevésbé ízleni a három közül, ennél fogva pedig kellemesen csalódtam benne.

A Desítka pohárba kitöltve gyönyörű, nagy és tartós, hófehér habot produkált. A másik három Svijany megkóstolása után mondjuk már levontam a következtetést, hogy ez nem egyedi karakterisztika, sokkal inkább általános jellemzője a gyártó söreinek. Illata üde és friss, ami szintén elmondható mindhárom produktumról, mondjuk ehhez valószínűleg nagyban hozzájárul, hogy mindegyik pasztőrözetlen. Egyébiránt az aroma inkább malátásan édes, semmint komlós, azonban a kortyérzet már szépen ki van egyensúlyozva a két összetevő között. Az összkép elképesztően harmonikus és lágy, és a 10 balling sem fájó vizességben, hanem sokkal inkább kellemes könnyedségben nyilvánul meg. Ez egy jól sikerült 10-es pilsner, finom, tényleg tetszik még nekem is, azonban az árával egyáltalán nem vagyok kibékülve, ugyanis ez számomra nem ér egy eurót, de igazából a nyolcvan centes akciós árat sem fizetném ki még egyszer érte. Akkor már inkább a Bernard 10-ese hatvan centért vagy akár egy Urpiner Classic…
Ár/érték arány: 5/10.

//Svijany Máz//
A Máz már kicsit komolyabb ligában játszik, olyanban, amiből azért több általam kedvelt ivósör(Kozel 11, Staropramen Jedenectka, Rychtar 11… stb.) került ki, tehát ez a gyártó 11 balling fokos pilsnere. A megjelenése ennek is impozáns, színe tán kicsit sötétebb, mint a Desítkáé, de egyébként teljesen ugyanaz igaz rá. Illata is nagyon hasonló, bár már itt édesebbnek érződik, mint a 10-es testvéréé.

Először belekortyolva a sörbe még csak annyi tűnt fel, hogy ez a Desítka csak kicsit testesebb kiadásban. Ugyanaz a malátásság, ugyanaz a komlókeserű a végén, és elsőre harmonikusnak is tűnik. Azonban ahogy iszogattam, egyre inkább azt kezdtem érezni, hogy valami nem stimmel vele. Aztán rájöttem, hogy még ha elsőre annyira nem szembetűnően is, de ez a sör már kellemetlenül édes, sőt a maláta mellett valami más nem éppen természetes módon szolgáltatja ezt a plusz, hosszútávon émelyítő mellékízt. Gyorsan megnéztem hát a doboz hátulján feltüntetett összetevőket, és hamar ráakadtam a probléma forrására: a Máz hozzáadott cukrot tartalmaz. Teljesen egyértelmű, hogy ez rontja el, és érthetetlen számomra, hogy minek raktak bele és miért pont ebbe, hiszen a másik kettőben nincsen! A végére pedig kimondottan kellemetlennek éreztem a fent leírtak miatt a kortyérzetet, egyszerűen nem esett jól, és többet nem akarok ilyet inni, pláne úgy hogy ez még tíz centtel drágább alapáron, mint a Desítka.
Ár/érték arány: 3/10.



//Svijany Rytír//
Nah, végre elérkeztünk igazán ahhoz a paraméterhez, amelyet én leginkább preferálok, ha pilsnerekről van szó: mily meglepő, ez pedig a 12 ballingosok kategóriája. Tulajdonképpen emiatt ennek a tesztnek a kimenetelére voltam leginkább kíváncsi és természetesen egyúttal ettől a sörtől vártam a legtöbbet a három közül. Szerencsére a Rytír be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és sikerült vele teljes egészében leöblítenem a Máz kellemetlen emlékét.

A Svijany 12-esének a megjelenése ugyanúgy impozáns, mint a gyengébb testvéreié, ám az illata amellett, hogy megszokott módon friss és üde, már nem malátásságot hordoz, hanem sokkal inkább a saazer komló virágos, citrusos és kissé gyógynövényes jellege ütközik ki benne. Ezek a jegyek egyébként az egész kortyot végigkísérik a természetesen malátás édességtől egészen a markánsan keserű lezárásig. Mindenképpen karakteres sörről van szó, amely egyértelműen megkülönböztethető az átlag, simán csak jó vagy korrekt szintet hozó cseh nagyüzemi pilsnerektől, és az összkép nem csak egyedi, hanem kimondottan kellemesen és a stíluson belül akár még izgalmasnak, érdekesnek is mondható. Habár egy euró húsz centes ára kissé húzós, a szintén ugyanennyiért kínált Pilsner Urquellel szemben biztosan ezt választanám inkább. A Bernard Svatecni Lezakkal való összevetés már más kérdés, én amondó vagyok, hogy eléggé különböző a két sör, hiába vannak hasonló árban, így szerintem megfér a kettő egymás mellett.
Ár/érték arány: 8/10.