Ksiazece sörök csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Zywiecek után eléggé bizakodó voltam a Ksiazece sörökkel szemben, lévén a fancy címkék itt is „prémiumabb”, „különlegesebb” benyomást keltettek, és ha a típusokat(tmavy, IPA, és így ránézésre valami búzás cucc) nézem, akkor azok sem olyan szokványosak. Legalábbis nagyüzemeknél. Jó persze barna lagert azért sokan csinálnak, de azért itt Közép-Európában a búzasör a nagyok kínálatában már ritkább, az IPA-val meg egyértelműen az újhullámos trendeket próbálja meglovagolni az Asahi alá tarrtozó Kompania Piwowarska. Csak az a baj, hogy a designos külső mögött itt sokkal kisebb arányban található meg az a minőség, ami azért elég megbízhatóan ott volt a Zywieceknél…

//Ksiazece Pszeniczne Zloté//

Kezdem azzal, hogy ez valójában nem is búzasör. Mármint se nem weizen se nem wit, de még csak nem is berliner weisse(szerencsére!), hanem egy búzás lager. Igen, egy szűretlen lager sör, csak adtak hozzá búzamalátát. Elég fura koncepció, a búzasöröket általában felső vagy hybrid erjesztéssel készítik, és a címkét nézegetve nem is értettem, miért jó alsóerjesztéssel ilyesmit csinálni. Ami önmagában nem baj, max annyit jelent, hogy kicsit (nagyon) előítéletes vagyok, az viszont már gond, hogy a Ksiazece Pszeniczne Zloté elfogyasztása után is azt gondolom, hogy ezt így kár volt.
A tesztalany illata nem túl intenzív, amolyan mézes-virágos kissé, de összességében elég semleges. A korty is kifejezetten visszafogott ízélményt nyújt, kis mézes-barackos édességgel kezd, a második felében felsejlik némi halvány kenyeres búzásság. Utóíze rövid, és cseppet sem markáns. A testével nem volt igazán gond, papíron egyébként 12 ballingos. Simán meg lehet inni, konkrétan elrontva nincsen, csak annyira semmilyen, hogy igazából nem értem, ezt így miért kellett… ?

//Ksiazece Ciemna Lagodne//

A következő tesztalany a sorban egy 11,9 extraktos barna lager, amit én tökre vártam, mert nagyon szeretem a jó kávés, pörkölt malátás tmavykat, és valamiért ezzel kapcsolatban az volt az előérzetem, hogy ilyen lesz. Az igencsak sötét szín is ezt a fajta karaktert vetítette előre, azonban az illatában hiába volt ott a tömény kávésság, nem kevés cukros, mesterséges édesség is keveredett mellé. Igen, a címke szerint a Ksiazece Ciemna Lagodne konkrétan tartalmaz hozzáadott cukrot, és az fix, hogy nem egy csipetnyit kapott, hogy egy esetleges palackos erjesztést beindítsanak vele, ahogy azt a belga ale-knél szokás…
Nem, itt az történt, hogy volt egy király, intenzíven pörköltes, kávés barna lager, amiről valszeg a Kompania Piwowarskánál úgy gondolták, hogy túlontúl kesernyés és semmi esetre sem elég gejl a lengyel közízlésnek, ezért jól megcukrozták. Azt nem tudom, hogy üzleti szempontból ez bevált-e vagy sem, én csak azt mondhatom, hogy nekem ez így nagyon nem jött be. Ráadásul az, hogy érzem, hogy a mesterséges édesítés vaskos rétege alatt van egy jó kis barna lager(később, ahogy melegedett, a kávésság mellett szedresség is előbukkant benne, ráadásul ennek a lecsengése is hosszantartó és markáns) csak még csalódottabbá tesz. Ha a Pszeniczne Zlotét kár volt lefőzni(márpedig az volt!), akkor ezt meg még inkább kár volt így elrontani.

//Ksiazece IPA//

És elérkeztünk az utolsó Ksiazecéhez, ami végre jó volt! Nem kiemelkedő, de jó. Igazából annyi a sztori, hogy nagyüzemi szinten nézve csináltak egy normális IPA-t, amit – főleg az előző kettő után – kellemesen elkortyolgattam.
Illatában ott van a jól ismert és elvárt trópusi gyümölcsös kavalkád, leginkább az édes vonalat képviselve(mangó, papaja… stb.), a kortyban pedig megérkezik a frissítő citrusosság is, sőt itt hangsúlyosabbá is válik, a végén pedig kapunk egy mérsékelt, de a többi ízzel abszolút harmóniában álló ale-es komlókeserűt is. Talán amúgy ez a legjobb szó rá, hogy harmonikus, hogy tök jól el van balance-olva. A teste is rendben van, 13 balling fokos, ha a konkrét adatot nézzük, de mondom érzetre is oké volt. Ha kint jártok a lengyeleknél és mindenképpen szeretnétek Ksiazece sört kóstolni, én ezt ajánlom, a fenti kettőt meg szerintem felejtsétek el…

A söröket a húgomtól kaptam, ezúton is köszönet értük! :)

Egy igazi széles és sokszínű szortiment! - Zywiec sörök csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Grupa Zywiec a Heinekenhez tartozik, és bár nagyüzemről van szó, ez az a márka a Ksiazece mellett, amiből elég sok különlegesebb típus is létezik a belga ale-től kezdve a balti porterig szinte minden. Szal ja, a szortiment elég széles, és jópár ezek közül hozzám is eljutott, nemrég pedig végig is kóstoltam őket, úgy hogy nem is szaporítom tovább a szót, nézzük meg a tesztalanyokat! ;)

//Zywiec Premium//

Az alapsörük nem meglepő módon egy hagyományos világos lager, viszont ellentétben a Tyskie Grronie-val, ez nem maláta hangsúlyos, hanem egy kifejezetten komlósabb, pilsneres karakterrel rendelkezik. Már az illatában erőteljesek a komlós jegyek, a kortyban pedig határozottan jelen van a keserűje, amit jól kiegészít a korrekt malátalap édessége, de itt egyértelműen az előbbi íze a hangsúlyosabb. Ezáltal Zywiec Premium frissítőbbnek hat, mint a Tyskie Gronie, és az én ízlésemhez is közelebb áll, ráadásul testesebbnek is éreztem, erről simán elhiszem, hogy megvan 12 balling fok, bár erre vonatkozó infót sehol se találtam.

//Zywiec Baltycki Porter//

Az első különlegesebb darab, amit a Zywiectől megkóstoltam, a balti porter volt, ami egy elég fura elnevezés, mert általában a balti porterek – ellentétben a „sima” porterekkel – lager élesztővel készülnek és inkább amolyan duplabakszerűségek. Az alsóerjesztésen kívül még a nagy test és az azzal járó magas alkoholtartalom miatt is inkább a fent említett stílushoz hasonlítanak rendszerint a balti porter névvel illetett sörök. Nincs ez másként a Zywiec Balticky Porternél sem: a címkén bizony ott figyel a 9,5% alkoholtartalom meg a 21 ballingos extrakt. Ennek megfelelően nagyon durván sűrű a kortyérzet, de persze nagyon pici alkoholos jegyek is felütik a fejüket, de egyáltalán nem zavaróan, hanem kis kellemesen melengető, kiegészítő jelleggel. A sör karaktere alapvetően száraz, kávés némi szedres jelleggel, és az utóíze olyan markáns és hosszantartó keserű, mint mondjuk az Ayinger Celebratoré vagy a Black Wyché. Egyértelműen ez tetszett a legjobban az összes Zywiec közül: nagyon szépen összerakott, érdekes sör és totál az én ízlésem. :)

//Zywiec APA//

A trendeket követve a Zywiecnél is lefőztek egy craft főzdék körében elég népszerű, sőt konkrétan alapnak számító típust: az american pale ale-t. Stílusát nem meghazudtolóan mangós, papajás, ananászos intenzív illat jellemzi, ami egy az egyben vissza is köszön a korty elején ahogy arra számítana lehetett. Sőt az üde, telt trópusi gyümölcsös kavalkád van túlsúlyban, az ale-es komlókeserűség visszafogott, inkább enged teret az édes gyümölcsösségnek, de úgy hogy nálam még nem ment át az egész totál gejlbe, szóval részemről egész jól ki van egyensúlyozva a Zywiec APA. Ha belegondolok hasonlít a Soproni Óvatos Duhaj APA-ra, csak ez annál gazdagabb és intenzívebb ízvilággal rendelkezik. A teste egyébként pont megfelelő(12,5 balling fokos), és úgy egyáltalán az egész sörre azt tudom mondani, hogy az: korrekt volt, sőt jó volt, bár nem igazán kiemelkedő.

//Zywiec Pszeniczne IPA//

Ha lefordítjuk a következő tesztalany nevét, akkor a „búza IPA” címkét kapjuk, amivel eléggé szkeptikus szoktam lenni, mert általában az ilyenfajta próbálkozások félre szoktak sikerülni, mint mondjuk a Karpat Belgian Wheat IPA. A Zywiec Pszeniczne IPA azért annál pöppet jobban sikerült, de még egy sem tudott meggyőzni. Leginkább citrusos komlós illata van, a korty eleje is komlókkal kezd, amibe kis búzásság is vegyül, utána kis malátásság, de aztán ki is fogy a szufla és konkrétan minden íz eltűnik a sörből. Olyan lesz, mintha csapvizet innál és így persze utóíze sincs egyáltalán, ráadásul elég vizesnek is érződik. Oké, papíron is ez a legkisebb szárazanyagtartalmú különleges Zywiec, hiszen 11,4 balling fokos, de még ehhez képest is kimondottan vékonynak éreztem a testét. Elég gyenge próbálkozás, semmiképpen se venném meg újra.

//Zywiec Belgijskie Ale//

Elvileg belga ale lenne az utolsó darab, de szerintem köze nincs hozzá az elnevezésen kívül. Ettől függetlenül egy kellemes kis sört raktak le az asztalra ezzel a Zywiecnél. Az illatában megjelenő gyümölcsösségben még lehet némi belga élesztősséget felfedezni, de a kortyban számomra már semmi „belgás” nem volt. Amolyan édes-fanyar párosítású az íze, mint mondjuk a Warsteiner Brewers Goldnak, konkrétan barackossággal kezd és szedrességgel zár a Zywiec a Belgijskie Ale. Igazából önmagában tök jó volt, csak a nevéhez kajak sok köze nincs, de miután elvonatkoztattam tőle, jó kis sörélményt kaptam.

A söröket szintén a húgomtól kaptam, ezúton is köszönet értük! :)