A blognak annyi, social median folytatjuk!

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Oké, oké ez azért így elég drámai, de kajak nem lesz több poszt a blogon, helyette itt Instán és a Féjszbúkon folytatjuk: mostantól a captionben meg a postban lesz olvasható a kis totál szubjektív véleményem a sörökről, amiket kóstolgatok. :))

Dobjatok egy follow-t mindkettőn, ha szeretnétek követni a future teszteket és érdekességeket. ;)

Pardubicky Porter teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Pardubicky Porter már-már igazi legenda, híres-neves sör a hagyományos vonalról, tradícionális gyártótól, amit egy csomóan imádnak, és nem véletlenül. Kajak elég király cucc, de a legjobb benne, hogy most már a szlovák Tescoban meg Billában is elérhető: elég csak lekapni a polcról és két euróért már a tiéd is a három decis palack.

Kint talán ez pöppet soknak hangzik, már-már kraft ár, és ezért most tuti elfilóztatok azon, hogy lehet, hogy akkor már inkább Kalteneckert kéne ennyiért venni. Lehet, sőt ha engem kérdeztek, eléggé megérős Kalteneckereket venni, de melléjük ugyanolyan megérős Pardubicky Porterből is betárazni pár üveggel. Amúgy nekem kinda a Samichlaus jutott eszembe róla, persze ez inkább a kistesója lehetne max, mert annyi anyag azért nincs benne, de a karaktere azért hasonló. Az illata meglehetősen komplex, kávét étcsokit, szedret és némi alkoholos édeskésséget is fel lehet fedezni benne, ami nagyjából előre is vetíti, hogy a kortyélmény terén mire lehet számítani. Nagyjából, mert az íze leginkább gyümölcsös, konkrétan piros bogyós gyümölcsös, amikből itt a már a meggyesség a leghangsúlyosabb, ami összeforrva az alkoholosságal és az étcsokis jegyekkl amolyan konyakosmeggyes, alkoholos bonbonos feelinget ad. És az Samichlaus is ilyesmi volt, én arról is ilyesmire asszociáltam, és ahogy az is, nekem a Pardubicky Porter is eléggé bejött. :))

Radgast Ratar & Ryze Horka teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Az Ostravar mellett egy másik új brand is feltűnt a szlovák Tescoban, ez pedig a Radegast, de gyorsan ki is javítom magam, mert ez odaát, az északi szomszédainknál csak amolyan régi-új márka, mert anno, talán olyan öt-hat éve a Ryze Horkát lehetett kapni, de aztán eltűnt a polcokról és most visszatért a kistesójával a Ratarral együtt. Sőt a Lidlben egy elég fasza kis pakkot is találtam, amire instant le is csaptam, ami amúgy totál megérte, mert a pohár benne tök designos, a sörök pedig jók voltak.

Konkrétan így „jók”, nem kiemelkedők, hanem jók, mert azért hanyatt nem dobtam magam egyiktől se, de ha hozzám hasonlóan szeretitek a jól összerakott cseh pilsnereket, akkor fixen nem fogtok csalódni egyikben sem. A kettő közül amúgy a Ryze Horkát éreztem a kicsit erősebb tételnek, bár azért nincsenek olyan nagy különbségek. Az illata, nem annyira meglepő módon, mindkettőnek hasonló, benne van a friss édes maláta meg a citrusos saazer komló is, de a Ryze Horkáé egyértelműen intenzívebb. A korty mindkettőnél komlóhangsúlyos, viszont a Ryze Horkánál kapunk alá egy kellemesen telt malátásságot is, míg a Ratarnál ez annyira nem valósul meg és pöppet vizesnek is érződik. A Ryze Horka papíron 12,25 ballingos, a Ratarnál mondjuk nem találtam ilyen adatot a neten, deee ha azt nézem, hogy vizesebbnek érződik és az alkoholfokja is kevesebb, akkor valszeg legit kevesebb anyag ment abba. De egyébként a Ratar se rossz, könnyed ivósörnek, frissítőitalnak tök oké, de mivel mindkét Radegast egy euro tíz cent a szlovák Tescoban, nem hiszem, hogy a Ratar túl jó option lenne, helyette viszont a Ryze Horkát ajánlom mindenképpen: ha szeretitek a classy cseh pilsnereket, fixen adjatok neki egy esély. ;)

Ostravar 12 teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Az Ostravar nevezetű 12 ballingos pilsner is újdonság, legalábbis a szlovák Tesco polcain az, így nekem is, de abszolút kellemes meglepetés volt, mert hát egy jó kis 12-s cseh pilsre nem szoktam nemet mondani. Ez a sör pedig eléggé cseh, hiszen a Staropramen csoporthoz tartozik, és a „jó” kritériumot is ki tudtam pipálni nála kóstolás után. :))

Az Ostravar 12 illata intenzív, fűszeres, komlós, tehát kifejezetten tetszetős, ééésss igazából ugyanezt tudom elmondani az ízéről is. A korty alapja ugyanis egy meglehetősen sűrűnek érződő, telt malátalap, amire némileg fűszeres, kicsit gyógynövényes komlózást építettek. Olyasmi, mint ami a Wernesgrünerben vagy a Svijany Rytirben van, csak talán kevésbé hangsúlyos itt, de fixen ad neki egy egyedibb karaktert. Amúgy az összkép is nagyon rendben van, szépen összerakott, jól elbalance-olt sör az Ostravar 12, innám újra bármikor, főleg ezen a 90 centes áron. ;)

Végre egy komlós Budweiser! - Budvar 33 teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Mint ivósöröket, szeretem a nagy mainstream cseh márkák 12-es pilsjeit, de persze egyiket-másikat jobban, mint a többit, és asszem a sort nálam, totál szubjektíven, de határozottan és egyetlen konkrét indok miatt a Budweiser Original zárja. Az előbb belengetett ok pedig nagyon egyszerű: a Budweiser Original a legkevésbé komlós a Pilsner Urquell, Krusovice Královská 12, Kozel 12, Staropramen Svetly Lezak négyesfogathoz képest. Mondjuk ebből a Kozel 12 már nem létezik, mert a Mistrúv van helyette, ami meg nem igazán pils típusú sör… anyway a mainstream cseh márkák 12-es pilsnerjeihez közül a Budweiser Original a legkevésbé komlós, és ezért számomra a legkevésbé bejövős, de a Budvar 33 pont ezt a hibát javítja ki.

Mondjuk az illatán ez még nem érződik, mert az érdekes módon eléggé visszafogott és édeskés, az íze viszont már elég komlós és kifejezetten egyedi is: fenyőgyantás és gyógynövényes is egyszerre. A gyártó honlapján a kis summaryben ésper marketingszövegben azt írják, hogy Agnus komló van benne, amit én eddig nem ismertem, de ők azt állítják róla, hogy ale-ekbe szokták pakolni általában. Lehet, mindenesetre ők most egy világos lagerbe tették, nem is spóroltak vele és kajak letettek az asztalra egy komlóhangsúlyos és nagyüzemi szinten érdekesnek mondható sört. Nekem bejött, kóstolásra fixen ajánlom, bár talán az egy euro harmincöt centes ár pöppet túlzás érte, az Ostravar 12 kerek egy euroért szerintem például jobb vétel, de az is igaz, hogy Krusovice Královská 12-et is Pilsner Urquellt is nagyjából ennyiért kapható manapság akció nélkül.

Nem túl mesteri mestersör - Kozel Mistrúv teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Ahogy a Borsodi, úgy a Kozel is kijött nemrég egy „mestersörrel”, mikor nemrég kint jártam északi szomszédainknál a Kozel Mistruv már ott figyelt a polcokon, miközben én meg azt lestem, hova tűnt a 12-es pilsük. Yep, nem plusz újdonságról van szó, a korábbi 12 ballingos világos lagerüket váltották le erre, ami szerintem nem volt valami mesteri húzás, vagy stílusosan fogalmazhatnék úgy, hogy ez a lépés kb. annyira volt mesteri, mint a Borsodi „mestersöre”.

Persze vágom én, hogy a Kozelnél megoszlanak a vélemények és egy csomóan nem voltak oda a 12-esért és a 11-es volt a kedvencük, ami tök érthető, mert azért eléggé különbözött a kettő és a 11-es is tök jó. Viszont én mindkettőt szerettem, és nem igazán vagyok meggyőződve arról, hogy ez a Kozel Mistruv a tökéletes utód. Mert hát eléggé más, és nem is olyan valami, amitől hanyatt dobtam magam. Az illata semmi extra, kicsit édes, malátás, de leginkább élesztős, az ízében is a sűrű malátásság mellé élesztősség társul. Kellemes egyébként, amolyan kenyeres jellege van nagyon pici, visszafogott őszigyümölcsös zamattal - de ez az ízjegy tényleg nagyon halványan van csak meg benne – és némi komlókeserűvel az utóízében. Kicsit talán olyan, mint egy picit jobban megkomlózott zwickl, amiben a pincesörös jegyek eléggé minimálban vannak. Végül is ivósörként el lehet iszogatni, és az is igaz, hogy a szlovákoknál a nagyüzemi kínálatban nagyrészt a hagyományos cseh vonalat képviselő termékek vannak, de amúgy ha valami ilyesmit akarnék inni, akkor beszereznék valami actual zwickl-t vagy esetleg egy hellest. Persze nekem könnyű, mert hozzáférek az osztrák boltok kínálatához, de tény, ami tény, a Kozel Mistruv nem mutat sokat azon a vonalon, amit bepróbál lőni magának, szóval ha megveszitek, ne várjatok sokat tőle. ;)

Az első litván söröm - Volfas Engelman IPA teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Volfas Engelman IPA a neve ellenére nem német, hanem litván sör, de csak abban az értelemben, hogy ott gyártják, amúgy egyébként egy naaagggyon bri’ish cumóról van szó. Kezdésnek a doboz nem fél liter, hanem konkrétan egy pint, és a beltartalma is valami olyasmi, amit ivósörként egy igazi angol pubban eliszogatnék simán.

Már az illatában benne vannak a szokásos angol ale-es jegyek, a karamellesség, a tipic kekszes malátaalap aromája… meg egy pici barackosság is. És valóban ezt kapjuk vissza ízében is, ráadásul egészen testes, sűrű kortyérzettel a 14,4 ballingból fakadóan, az egész összkép pedig valami karamelles-kekszes sütiszerűség, ami amúgy tök kellemes: ahogy mondtam, egy angol pubban nekem ez totally perrrrfect lenne a beszélgetések mellé ivósörnek. Az viszont tény, hogy a 46 IBU nem érződik, nem nagyon van benne keserűség. Összességében nekem tökre bejött, bár a két eurós ár pöppet azért húzós érte, de nem rossz, kipróbálásra így is bőven ajánlott a részemről.