Leffe Blonde & Leffe Brune teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Leffe valószínűleg a legmainstreamebb belga ale brand, ott figyelt eddig minden ország nagyobb szupermarketjeinek polcain bármerre jártam. Idehaza nincs Lidl-s sörakció 400 forintos Leffe nélkül, de ha valaki türelmetlen, máshol bármikor megtalálja egy százassal drágábban, a szlovák Billa és Tesco a durván olcsó egy eurós árral támad, míg az osztrák Interspar majd’ Brewdog Punk IPA árban állít minket dilemma elé: az évszázados belga márka elegáns kinézettel vagy a lázadó és modern külsejű újhullámos skót úttörő? Egyébként ebben az esetben speciel egyértelműen az utóbbi, de a történet ennél jóval bonyolultabb. :D

Kezdjük akkor az alapokkal: a Leffe valaha valóban igazi belga apátsági ale volt, nah nem trappista, de olyasmi szintet kell elképzelni, mint mondjuk a Corsendonk vagy a Petrus, szóval egy jóféle hagyományos belga ale. Azonban az AB InBev felvásárolta a márkát és ahogy a Carlsberg a Grimbergeneket, úgy főzi az előbb említett mutlicég is a Lefféket amolyan álapátsági sörként. Ez sok változást eredményezett, vannak ezek között pozitívumok és negatívumok is. Hiszen tagadhatatlanul örülünk annak, hogy viszonylag nyomott az ára a legtöbb helyen és hogy van széleskörűen elérhető belga ale… és itt nem is feltétlen bolti kínálatra gondolok, mert már hiperekben is – különösen a Metroban – elég sokféle sör kapható ebben a kategóriában, de az azért mindenképpen király dolog, amikor csak úgy beesel Almádi főterén egy szimpla fagyizóba és kikérheted a csapolt Leffe Blondot. :) Persze mindennek megvan az ára, butított, egyszerűbb ízvilág, és egy gyűlölt pótanyag, egészen konkrétan a kukorica. Hogy ez összességében mit jelent számunkra? Vegyük vagy ne? És ha igen, akkor milyen áron? Nos, a továbbiakban pont erre adom meg a választ! ;)

//Leffe Blond//

Lefféből rengetegféle van, de a legtöbb fajtát Közép-Európában nem lehet kapni, errefelé mindössze kettő dívik, és ezek közül az egyik Blond. Egy sima belga ale-ről van szó, még csak nem is igazán lehet beletenni a strongot a megnevezésbe, hiszen ebben a műfajban valóban visszafogott, 6,6%-os alkoholtartalmat kapott. Nevéből nem nehéz kitalálni, de egyébként világos színű ital, melyen szép krémes hab fejlődik a kehelybe töltéskor. Illata kellemesen édes egy pici gyümölcsösséggel, de leginkább a tipikus belga malátát és élesztőt érezni rajta. Ez a két összetevő egyébként minden hagyományos flamand ale beton biztos alapját képezi, a komolyabb darabok természetesen erre építenek egy komplexebb ízvilágot mindenféle ízjegyekkel. A Leffe Blond viszont leginkább marad az alapoknál, csak nagyon visszafogottan épít némi kis gyümölcsösséget erre, amely néha barackos néha mangós, de mindenképpen kellemesen édes és jól illik az összképbe, de azért nem olyasmi, amitől leesik az állunk, ha már kóstoltunk komolyabb belga ale-eket is. Érdekes módon a kukorica egyáltalán nem érződik ki belőle, nem okoz ízhibákat, és úgy egészében azt lehet mondani, hogy semmi baj nincs a Leffe Blonddal, csak éppen nem egy nagy eresztés. Se az osztrák se az itthoni alapárat nem éri meg, hiszen Metroban hatszáz-hétszáz forintnál már olyan tételek kezdődnek, mint a Kwak, Duvel vagy Delirium Tremens, higgyétek el, érdemes hozzádobni azt a kis plusz pénzt.( Ha pedig nincs metros kártyátok, akkor az Interspar és az Auchan belga sörös akciói nyújtanak értelmesebb alternatívát idehaza.) Viszont a lényeg, hogy a Leffe Blond igazán reálisan annyit ér, amennyiért a szlovákoknál adják, viszont a Blondot ott csak a nagyobb Tescok tartják, szóval csak olyan helyeken elérhető, mint mondjuk Dunaszerdahely.
Ár/érték arány(globálisan mindegyik árat figyelembe véve): 7/10.

//Leffe Brune//

A második errefelé elterjedt Leffe a Brune, amely típusát tekintve ugyanúgy egy sima belga ale, alkoholtartalma is egyébként majdnem megegyezik a Blondéval, mindössze egy tizeddel kevesebb. Szintén adja magát, hogy ez a sör meg sötét színű, és a már ismert krémes fehér hab itt is megjelenik. Illata már eléggé eltér, lévén a tipikus belga élesztős-malátás karakter mellé határozottan beférkőzik a pörkölt maláta is. Ez az összetevő ízében is jelentős szerepet játszik, a műfajban tipikus édes alapot kakaósan, étcsokisan és kávésan kesernyés ízjegyek ellensúlyozzák. Talán egy kicsit jobban szeretem ezt, mint a Blondot, de igazából nem tudnék sorrendet felállítani közöttünk, ez is amolyan belépő szintű, egyszerűbb ízvilágú, de kellemes, krémes kortyérzetű belga ale, mint amaz. Az árra nagyjából ugyanazok igazak, amit fontos tudni, hogy ezt Szlovákiában kisebb Tescok és a Billák is tartják, így sokkal egyszerűbb hozzájutni, még sose volt olyan, hogy Nagymegyeren ne sikerült volna vennem, annyit, amennyit szerettem volna, pedig egy nyolc-tíz darab minden egyes kiruccanás alkalmával menetrendszerűen bekerül a kosárba. :)
Ár/érték arány(globálisan mindegyik árat figyelembe véve): 7/10.