Amit még az ünnepek alatt érdemes... - Chimay pakk bemutató

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A La Trappe-es ajándékcsomaghoz hasonlóan ez is egy olyan pakk, amire érdemes vadászni az ünnepi időszakban, de ha valaki nagyon szeretné, és rendelkezik Metro-s kártyával, akkor az előbb említett helyről és az Auchanból nagy eséllyel össze tudja szedni a pakk darabjait… természetesen a kehely kivételével. Egyébként kétféle Chimay-os ajándékcsomaggal is lehet találkozni, ebből most a bővebb lesz bemutatva, azaz az, amelyik tartalmazza a „kék címkés” tagját is a sorozatnak. A másik sem rossz, és ha kiszámoljuk az egy üvegre jutó árat, akkor általában az jön ki, hogy az is megéri, csak hát kár lenne kihagyni a sorozat egyik tagját, pláne a Bleue-t, ami talán a legjobb a három közül… na, de na szaladjunk ennyire előre!

A Chimay sörök is a trappisták elit klubjába tartoznak, és ennek megfelelően nem okoznak csalódást a belga apátsági ale-ek kedvelőinek. Ez a pakk pedig szépen lefedi majdnem a teljes szortimentjüket, szerepel benne ugyanis egy belgian strong ale, egy dubbel és egy tripel. Amikor én ezt vettem, a La Trappe-es csomaghoz hasonlóan szintén 800 forint körülire jött ki egy 0,33-as üveg ára, ha a kelyhet ajándéknak vettem, és újfent csak azt tudom erre mondani, hogy korrekt ár, és hogy ha számszakilag kéne kifejezni, akkor az ár/érték arányra itt is járna a 9/10. Ráadásul a kehely abból szempontból határozottan előnyösebb, hogy ez egészen konkrétan három decis, illetve nekem jobban is tetszik, de ez már persze teljesen szubjektív. :) És egyébként is maguk a sörök a lényegesek, szóval nézzük is meg őket egyesével! ;)

//Chimay Bleue//

A leghíresebb és legközkedveltebb Chimay a kék címkés belgian strong ale, ha nagyon ki kéne erőszakolnom magamból egy kedvencet a három közül, valószínűleg én is erre tenném a voksom. Már a megjelenés is impozáns, a sötét színű italra nagylyukú, krémes hab került. Illata intenzíven erdei gyümölcsös, bár egy kis alkoholosság is felsejlik mellette, de ez nem meglepő, hiszen 9%-os sörről van szó. A kortyban azonban nem igazán érezni, az alkoholt, természetesen többi társához hasonlóan jól elrejtették, így a kortyérzet kellemesen krémes, egyáltalán nem karcos. Ízében természetesen visszajön az erdei gyümölcsösség, ráadásul kiegészül a pörkölt malátával járó ízjegyekkel is(pl.: kávésság), de azért a gyümölcsösség marad az uralkodó. Összességében engem talán ez fogott meg a legjobban a három közül, de igazából ez csak leheletnyi különbséget jelent, és mindhárom sör a kedvenceim közt van. :)

//Chimay Bruine//

A vörös címkés Chimay a dubbel a Chimay sorozatból. Külsőre tökéletes megjelenés, szép, tartós, összefüggő hab, sötét szín, a kehelyből pedig csak úgy árad az erdei gyümölcsösség. A korty olyan testes, amilyennek egy dubbelnél lennie kell, az alkohol teljesen el van rejtve, tökéletes munka. Ízében egyébként szintén visszaköszön az erdei gyümölcsösség, emellett - bár a komlónak is szerephez jut a komplex ízben - azért mégiscsak édes, malátás karakterrel rendelkezik. Harmonikus, krémes és lágy, itatja magát, azonban mégis úgy éreztem, hogy ízében ez nagyon hasonlít a kék címkés Chimayra, csak az nekem jobban bejött, bár tényleg csak alig van különbség.. Ettől függetlenül persze a csúcsbelgák közt a helye, ez nem vitás!

//Chimay Tripel//

Rendhagyó tripelről van szó. és nem csak azért, mert trappista, hanem azért is, mert a szokásos összetevők mellé búzamaláta is került. Ez egyébként szerepet is játszik a rendkívül komplex íz kialakításában, de... ne szaladjunk ennyire előre! :D Két testvéréhez hasonlóan szép, tartós, összefüggő habot produkált, színe pedig világos, ahogy az a tripeleknél általában lenni szokott. Illata fűszeres és gyümölcsös, és bizony már itt felsejlik a búzamaláta aromája. Az íze voltaképpen egy rejtvény, amely megfejtésre vár, itt-ott felbukkannak ismerős ízek ugyan, de egészében mégis valami új, valami komplex dolgot kapunk. Fűszeres, és testes a kortyérzet, de benne van a búza, édes telt íze is, meg persze hoz magával némi fanyar savanykásságot. Utóíze meglepően komlós, az ale-ekre jellemző keserűt markánsan hozza hagyományos belga ale-ekhez képest. Meg persze burjánzik a déli gyümölcsökben is, narancs és banán, ezek azok, amiket sikerült azonosítanom, de sok minden más is van ott… a lényeg, hogy egy igazán komplex ital, amit egy élmény elkortyolgatni. :)