Gallica Opus & Gallica Asterus teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Gallica sörök nemrégiben tűntek fel a hazai hiperek polcain, és mikor először megláttam a hoplita sisakos palackokat, nem igazán tudtam hova tenni őket. Pedig a belga ale-ek nagy rajongójaként eléggé képben vagyok a márkáikkal, hiszen mind itthon mind Szlovákiában lehet azért bőven sokfélével találkozni: Chimay, Trappistes Rochefort, Delirium, Duvel, Kwak, Petrus, Corsendonk, Bush, Gulden Draak, Piraat… stb. De a Gallicaról egyáltalán nem hallottam még, viszont úgy gondoltam, teszek velük egy próbát így a belgian strong ale-jük és a witjük is bekerült a kosárba a Metroban. Később kiderült, hogy a Brasserie de Silly főzi ezt a Belgaco(a legtöbb nálunk kapható belga ale-nek ők a forgalmazói) nevezetű cég részére. Hogy jól jártunk-e ezzel, hogy megjelentek ezek a Gallica sörök a hiperek polcain? A folytatásból kiderül! ;)

//Gallica Opus//

Az első tesztalanyunk, tehát az Opus, egy belgian strong ale. Kitöltve hozza, amit kell, tényleg szépen mutat a tulipán pohárban, az illata finom gyümölcsös. Azonban ízében ez a gyümölcsösség nem igazán jelentkezik, helyette kapunk egy rém egyszerű édes alapot. Persze tudjuk, hogy a belga ale-ek élesztős-malátás alapja mindig édes, de ez az alap valahogy most nem sikerült túl jóra. Másrészről meg ez sem marad sokáig, mert a kortyot átveszi az alkohol tömény íze, és bizony uralni is fogja. Persze vannak a magas alkoholtartalomtól karcos kortyérzetű erős ale-ek, ha a belgák közt maradunk, akkor ott van a Piraat, de… ez azon is túlmutat. Itt inkább arról van szó, hogy a kortyérzet maga a tömény alkoholíz 90%-ban!A vicc az egészben pedig az, hogy ez 610 forintba kerül a Metroban, ahol húsz forinttal drágábban Duvelt, negyven forinttal drágábban meg Kwakot lehet venni. Pozitívumként a külsőségeken kívül talán azt lehet megemlíteni, hogy ha van is mellékíze, akkor az szintén nem érződik, mert az alkoholíz elnyomja, így végül is iható. Talán. Ingyen… De megvenni semmi esetre sem érdemes.
Ár/érték arány: 3/10.

//Gallica Asterus//

  

Az az igazság, hogy én szeretem a sokak által „üdítőjellegűnek”, „parfümösnek” bélyegzett witeket, így először még örültem is annak, hogy egy új ilyen típusú sör jelent meg a hazai nagyobb üzletekben. Ugyanis nincs túl sok ilyenfajta sör a hazai hiperek polcain, igazából ott van a Hoegaarden meg a Carlsberg két söre, a 1664 Blanc meg a Grimbergen Blanche... ja, és persze a La Trappe Witte kapható a Metroban. És ennyi. Szóval ebben a szegmensbe egy jól elkészített itallal be lehetne törni... csak ahhoz kéne egy jól elkészített ital. De ez nem az. Pedig a megjelenése - hasonlóan az Opuséhoz - megnyerő, az illata is kecsegtető, de az ízlelésnél itt is bukik a mutatvány, még ha nem is akkorát, mint az Opusnál, de bukik. Az első kortynál egyből feltűnt, hogy a La Trappe Witte-hez hasonlóan ebben sincsenek fűszerek. Pedig azok azért kellenének egy belga típusú búzába véleményem szerint, de oké, a La Trappe Witte se rossz a maga módján, szóval ettől még nem kéne teljesen elítélni ezt az Asterust sem. Csak az a baj, hogy itt a búzaalap sem annyira jó, mint a La Trappe Witte esetében, vizesnek is hat, és valahogy a savanyúja túlságosan kilóg a kortyból, ez már nem a kellemes fanyarság, ez már zavaróan túl sok. Ettől függetlenül iható, és határozottan jobb, mint az Opus, sőt olcsóbb is a maga 415 forintjával, csak sajnos ez azért még így is édes kevés…
Ár/érték arány: 4/10.