2018. november 18., vasárnap

Hoegaarden Wit Blanche teszt


A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)


Sem hazai sem a szlovákiai nagyáruházak nincsenek túlságosan eleresztve belga típusú búzák terén. Persze nem mintha olyan óriási kereslet lenne irántuk, hiszen a sörökkel komolyan nem foglalkozók azt sem tudják, hogy létezik ilyen kategória, de azok közt is, akik kicsit komolyabban veszik a témát, sokan vannak, akik nem szeretik a witeket. Parfümösnek, üdítőjellegűnek és nem igazán sörszerűnek titulálják őket, vagy egyszerűen csak nem ez az ízvilág, ami bejön nekik, és annyit mondanak, „ez nem az én stílusom”. Ezzel egyébként semmi gond nincs, az ízlések különböznek, ennyi. Én viszont kedvelem a belga típusú búzákat, annak ellenére, hogy el kell ismernem, kicsit valóban üdítőjellegűek, de pont ezért, ha valami jóféle frissítőitalra vágyom, akkor gyakran csak felpattintom a kedvencemet, a Hoegaardent, és elkortyolgatom azt a bizonyos három decit.
A Hoegaardenről tudni kell, hogy bár belga, nem apátsági sör, de még nem is független gyártók terméke, mint mondjuk a Delirium Tremens, hanem egy nagy multicég(AB InBev) márkájáról van szó, itthon pedig a Borsodi Sörgyárak forgalmazza. Ez elég rosszul hangzik, főleg az utóbbi, de szerencsére azon kívül, hogy forgalmazzák, a Borsodinak semmi köze ehhez a sörhöz, és egyébként is: AB InBev ide vagy oda, hipermarketben sem itthon sem kint nem igazán van kihívója a Hoegaardennek.



A Hoegaarden ugyanis egy jó wit, biztos, hogy nem a világon, de azok közül, amikhez úgy általában hozzá lehet jutni, valószínűleg a legjobb. Pohárba kitöltve láthatjuk a kimondottan világos, szűretlenségtől opálos színét, amely miatt „fehér söröknek” nevezik a belga típusú búzákat, és a szép, bár a weizenekhez képest nem annyira tartós, habot. Illatában jön a jellegzetes friss búzásság, ami bizony weizenekből is ismerős is lehet, de ez kiegészül a koriander és curacao aromájával, amelyek jellegzetes fűszerei a witeknek, így természetesen a Hoegaardenbe is belekerültek. A korty is ezt tükrözi, egyfelől van egy édes, telt, búzás malátalap, amely kiegészül a fent említett fűszerek ízével, de a koriander és a curacao korántsem olyan tolakodóak, mint mondjuk a Kronenbourg 1664 Blanc esetében, így az egész összkép, melyet egy búzasöröknél szokásos fanyarság zár, kevésbé üdítőjellegű, mint a francia termék esetében.

Az sem utolsó szempont, hogy a Hoegaarden szinte minden sarki boltnál nagyobb helyen ott figyel a polcon. Itthon mondjuk az ötszáz forintos alapárat azért sokallom, de akciósan négyszáz körül vagy a szlovák Billában és Tescoban egy euro tíz centért vásárolva már kimondottan jó vétel azoknak, akik szeretik a belga típusú búzákat.
Ár/érték arány: 9/10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése