2018. november 30., péntek

Hobgoblin teszt


A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)


A második Wychwood sör a britek jellegzetesebb típusát képviseli, azaz a bitterek családjába tartozik.
Hasonló nagyságú, de kissé tartósabb habot produkált, mint a Black Wych, színe vörösbe hajló, de azért inkább félbarna… bár ez nem is fontos. Illata gyümölcsös, és már előrevetíti azt, hogy ez egy lágyabb darab lesz, mint a főzde korábban bemutatott terméke. Itt ugyanis nagyobb teret kap az édes maláta és az erdei gyümölcsösség, a lezárás pedig csak moderáltan keserű. Összességében egy visszafogottabb, ugyanakkor kiegyensúlyozottabb, kicsit kompromisszumosabb darab, amelyet valószínűleg szélesebb tömegeknek szántak, ezért nincs annyira markáns íze. Ugyanakkor a hasonló rendeltetésű, szintén visszafogott ízű bitterek közül számomra mégiscsak kiemelkedik, egyszerűen valahogy többnek érzem egy Fuller’s London Pride-nál vagy egy Bombardiernél, és bár egy Box Steam Derail Ale vagy Fuller’s ESB szintjét nem éri el, tagadhatatlan, hogy kellemes élmény elkortyolgatni egy ilyet. :) 
A beszerzési helyek és árak ugyanazok, mint a Black Wych esetében, tehát Intersparban 900 forint, Metroban pedig 630-ért szerezhető be. Nos, ezért még inkább nem fizetném ki az intersparos alapárat, és ugyanott inkább egy Fuller’s ESB-t vennék, de a metrós áron bátran ajánlom mindenkinek, aki egy kellemes, és azért egy kicsit egyedibb angol ivósörre vágyik. :)
Ár/érték arány: 7,5/10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése