Kisdobozos majomkodás AKA Az Eichbaum legújabb söreinek csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Na jó igazából nem az, csak azért ez a címe, mert jól hangzik. Valójában az Eichbaum új, majmos 0,33-asai nagyon is komoly ajánlatok most, sőt szerintem a legjobbak, ha valaki nem hagyományos típusú(pilsner, barna lager… stb.), hanem újhullámosabb ivósört keres magának. Sparban, Intersparban lelhetőek fel alapvetően háromszáz forintért, de ideiglenesen felbukkantak a Penny polcain is, ott ráadásul kétszázért adták őket, ami kb. ajándék volt, de – ahogy említettem is – ez sajna csak egyszeri alkalom volt. Ettől független úgy gondolom, háromszázat is simán megérnek. Oké, persze ott vannak a hazai nagyüzemek mindenféle próbálkozásai, az Óvatos Duhajok, a szépen alliteráló Pécsi Prémiumok meg a Dreher komlósai meg ale-jei és lám léteznek még csodák: még a Borsodi is képes volt lefőzni egy elfogadható sört. És igen ezekből fél litert kapunk háromszázért, viszont az Eichbaum új cuccai hiába drágábbak, többet is tudnak, mint a fent említett vetélytársaik…

//Eichbaum Session IPA//

Az Eichbaum Session IPA az a fajta IPA, aminek már a megjelenése is vidám és frissítő, a korty burjánzik a gyümölcsösségtől és az utóíz is alig vagy semennyire sem keserű. Én szeretem az ilyen IPA-kat (is), és a tesztalanyunk árához mérten szerintem egy kifejezetten jól sikerült darab. Színe opálos, narancslére emlékeztető, illata intenzíven gyümölcsös, én leginkább mandarint és barackot leltem fel benne. A korty megfelelően testes és itt sincs hiány gyümölcsösségben, az illatában előrevetítettek mellé még elég határozottan belép a mangó is, a lezárás pedig grapefruite-osan keserű és moderáltan száraz is.

//Eichbaum Wheat Pale Ale//

Érdekes név, ami érdekes koncepciót sejtet, gondolom egy APA és valamiféle búzasör fúziója szeretne lenni. De legyen akármi is, valszeg a legjobb darab a sorozatból, mert mind illatában mind ízében megvan benne az a trópusi gyümölcsös vidám kavalkád, ami a Session IPA-ban is ott volt, ugyanakkor a korty második felében és a lezárásban ott van a búzás fanyarság is, ami királyul ellensúlyozza az édes gyümölcsösséget. Ráadásul a két jelleg egy harmonikus egészet is alkot, nem esik szét a sör, és amikor isszuk, igazából nem azon filózunk, mi a fene lehet ez, hanem adja magát, hogy ez a Wheat Pale Ale, egy koherens egész, és ami még fontosabb egy, egészen érdekes koherens egész, ami még piszkosul finom is.

//Eichbaum Beastly Red//

A Beastly Red nálam a sorozat leggyengébb darabja, de még ez is egy korrekt sört jelent, viszont ez engem nem tudott úgy megfogni, mint az előző kettő. Kezdjük azzal, hogy alig van valami illata, és ez engem már kapásból eléggé zavart, plusz ami még egyből feltűnt, hogy ellentétben a Session IPA-val és a Wheat Pale Ale-lel ez nem elég testes. Sőt kifejezetten vékonynak érződik, holott papíron 13,3 balling, szóval elvileg nem kéne ilyennek lennie. Az íze ettől függetlenül nem rossz, sőt a szilvás és meggyes jegyek tökre tetszettek benne, a komlókeserű a végén viszont szerintem nem annyira szerves része a koncepciónak, eléggé kilóg belőle és olyan egyszerű, unalmas és bárdolatlan is az egész komlózás, szóval ez abszolút nem tetszett a sörben. Ettől függetlenül iható, konkrét ízhibája, mellékíze nincs, sőt mondom a gyümölcsössége még be is jött, deee… ezt nem venném meg még egyszer, a sorozat másik két tagját sokkal jobbnak éreztem.