A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)
Nem is olyan régen, kábé egy hete lehetett, hogy egyik spanomtól totálisan meglepetésszerűen és abszolút ajándékjelleggel kaptam egy ilyen Party Animal csomagot, amit a Monyo állított össze a könnyedebb, lazább cuccaiból. Ezúton is nagyon köszönöm neki a pakkot, a lehetőséget, hogy tesztelhetem, mert hát of course, mi mást csinálnék vele? ;) Masszív és érdekes content alapanyag, főleg kíváncsi voltam, hogy egy kraft főzde kraft árakon kínált sörválogatása mennyire viable option partyzáshoz, mert hát legyünk őszinték: buliba ivósört viszünk. Tök mindegy hogy boardgamegeekként szolidan társasoztok vagy igazi party animalként falat döngető basszusú technora vagy zúzós thrash metálra tomboltok, az tuti fix, hogy ilyenkor senki se fog imperial stoutokat vagy quadrupeleket elemezgetni, hanem, ha már sört iszik, akkor valami egyszerű, de nagyszerű alternatívát fog magába dönteni korsószámra. A kérdés persze az, hogy a kraft felárért mennyivel tud többet mutatni a Monyo packja a szokásos nagy vagy közepesüzemi tételeknél, de a jó hír az, hogy nem húzom már tovább a bevezetőt, úgy hogy a válasz hamarosan ki is derül. ;)
//Monyo Lager//
A címke szerint ez egy saazer komlós cseh pilsner lenne, tehát mondhatnám, hogy majd jól összehasonlítom a kedvenc pilsjeimmel, mondjuk a Krusovice Královská 12-vel, a Pilsner Urquellel, a 12-es Urpinerrel vagy a 12-es Zlaty Bazanttal, netán a Bernard Svatecni Lezakkal, de nem fogom megtenni, mert semmi értelme. Hogy miért nem? Long story short: azért, mert a sörnek köze nem volt a leíráshoz. Sőt annyira egyedi volt az íze, hogy igazából más világos lagerhez se nagyon tudnám most ezt hasonlítani, mert hát melyiknek intenzíven mákos és hellesen őszigyümölcsös az illata? Jó, oké, önmagában a helleses őszigyümölcsösség elég common, na de a mák honnan jött? És a vicc az, hogy az íze pont ugyanazt adja, mint az illata, igazából egy kellemes malátalapra pakoltak rá egy mák+barack combót, utóízében persze van egy kis komlókeserű is, de elég halvány és nem is tart sokáig. Őszintén szólva, nem tudom, mit gondoljak erről, mert hát egyedi végül is, és hát a mák az (bizonyos formában) eléggé party animal cucc tud lenni, de azért… fura volt. Tetszett is meg nem is.
//Monyo Belga Búza//
Nagyon szeretem a witeket, és ha van van típus, amit tipikusan tökéletes party sörnek tartok az pont a fűszerekkel jól megtolt belga búza. Úgy hogy ettől azt vártam, hogy nagyot megy majd és a kedvencem lesz a pakkból, de végül is lecsúszott a második helyre, mert az illata annyira nem jött be. Egyrészt nem volt valami intenzív, pedig hát egy wittől konkrétan azt várnám, hogy arcon csapjon a korianderes meg narancshéjas kavalkád, ráadásul a Monyo cuccában benne is voltak ezek. De valahogy az illatában, ami nem is érződött túl frissnek, nem nagyon jöttek ki, inkább kicsit rágógumisnak tűnt. Viszont az íze az nagyon ott volt a szeren, egy withez képest egészen testes, telt, édes alapot kaptam az intenzív fűszerességgel együtt, amik jó kis frissítő karaktert adtak a sörnek. A kortyélmény nagyon tetszett, de azért abban nem vagyok biztos, hogy fixen ezt választanám egy Hoegaarden helyett, viszont az 1664 Blancnál nálam tuti, hogy jobb.
//Monyo IPA//
Ha már a witnél elmondtam, hogy nem lett a kedvencem, akkor itt már az elején lelövöm, hogy az IPA jött be a legjobban. :)) Az illata ennek már nagyon is intenzív volt, mangós és ananászos volt, és a páros a korty első felét is határozottan uralta, a második felében pedig jött a tipic IPA-s komlókeserű, ami tök jó összhangban volt az édes trópusi gyümölcsös jegyekkel, pont kellően ellensúlyozta őket. Nagyon csiszolt, tökéletesen elbalance-olt, a 13 balling ellenére, könnyed, könnyen csúszó IPA, de amivel engem igazán megvett az az volt, hogy az az ananász ennyire szépen, tisztán kijött belőle, mert hát… imádom az ananászt. :)) Ennyi, ez lett a kedvenc, és erre nem is igazán tudok nagyüzemi alternatívát, talán az Eichbaum majmos Wheat Pale Ale-je meg a Session IPA-ja, amik kinda szóba jöhetnek, de ha Monyo kraftsört vedelnék egy partyban, akkor az fixen ez lenne. ;)
//Monyo Meggy Ale//
//Monyo Lager//
A címke szerint ez egy saazer komlós cseh pilsner lenne, tehát mondhatnám, hogy majd jól összehasonlítom a kedvenc pilsjeimmel, mondjuk a Krusovice Královská 12-vel, a Pilsner Urquellel, a 12-es Urpinerrel vagy a 12-es Zlaty Bazanttal, netán a Bernard Svatecni Lezakkal, de nem fogom megtenni, mert semmi értelme. Hogy miért nem? Long story short: azért, mert a sörnek köze nem volt a leíráshoz. Sőt annyira egyedi volt az íze, hogy igazából más világos lagerhez se nagyon tudnám most ezt hasonlítani, mert hát melyiknek intenzíven mákos és hellesen őszigyümölcsös az illata? Jó, oké, önmagában a helleses őszigyümölcsösség elég common, na de a mák honnan jött? És a vicc az, hogy az íze pont ugyanazt adja, mint az illata, igazából egy kellemes malátalapra pakoltak rá egy mák+barack combót, utóízében persze van egy kis komlókeserű is, de elég halvány és nem is tart sokáig. Őszintén szólva, nem tudom, mit gondoljak erről, mert hát egyedi végül is, és hát a mák az (bizonyos formában) eléggé party animal cucc tud lenni, de azért… fura volt. Tetszett is meg nem is.
//Monyo Belga Búza//
Nagyon szeretem a witeket, és ha van van típus, amit tipikusan tökéletes party sörnek tartok az pont a fűszerekkel jól megtolt belga búza. Úgy hogy ettől azt vártam, hogy nagyot megy majd és a kedvencem lesz a pakkból, de végül is lecsúszott a második helyre, mert az illata annyira nem jött be. Egyrészt nem volt valami intenzív, pedig hát egy wittől konkrétan azt várnám, hogy arcon csapjon a korianderes meg narancshéjas kavalkád, ráadásul a Monyo cuccában benne is voltak ezek. De valahogy az illatában, ami nem is érződött túl frissnek, nem nagyon jöttek ki, inkább kicsit rágógumisnak tűnt. Viszont az íze az nagyon ott volt a szeren, egy withez képest egészen testes, telt, édes alapot kaptam az intenzív fűszerességgel együtt, amik jó kis frissítő karaktert adtak a sörnek. A kortyélmény nagyon tetszett, de azért abban nem vagyok biztos, hogy fixen ezt választanám egy Hoegaarden helyett, viszont az 1664 Blancnál nálam tuti, hogy jobb.
//Monyo IPA//
Ha már a witnél elmondtam, hogy nem lett a kedvencem, akkor itt már az elején lelövöm, hogy az IPA jött be a legjobban. :)) Az illata ennek már nagyon is intenzív volt, mangós és ananászos volt, és a páros a korty első felét is határozottan uralta, a második felében pedig jött a tipic IPA-s komlókeserű, ami tök jó összhangban volt az édes trópusi gyümölcsös jegyekkel, pont kellően ellensúlyozta őket. Nagyon csiszolt, tökéletesen elbalance-olt, a 13 balling ellenére, könnyed, könnyen csúszó IPA, de amivel engem igazán megvett az az volt, hogy az az ananász ennyire szépen, tisztán kijött belőle, mert hát… imádom az ananászt. :)) Ennyi, ez lett a kedvenc, és erre nem is igazán tudok nagyüzemi alternatívát, talán az Eichbaum majmos Wheat Pale Ale-je meg a Session IPA-ja, amik kinda szóba jöhetnek, de ha Monyo kraftsört vedelnék egy partyban, akkor az fixen ez lenne. ;)
//Monyo Meggy Ale//
A végén pedig nézzük meg a pakk gyümölcsös tételét, ami nem túl kreatívan egy meggyes. De persze ha jól megcsinált darab, akkor semmi gond nincs azzal, hogy maradtak ennél a jól bevált ízesítésnél, és végül is egész oké volt. Tulajdonképpen meggyes illata van, meggyes íze van, és ezt most úgy értem, hogy egészen természetes volt és még a fanyarsága is korrekt volt. Nem volt túlcukrozva, mint a legtöbb nagyüzemi meggyes ale, de ha már kraftsör árban gondolkodom, ha már igazi fancy, drága partyt rendezek, akkor az a meggyes sör legyen már kriek, egy jó Mort Subite vagy Lindemans Kriek… oké, vágom, persze más típus, de árban akkor is ugyanott vagyok és az ízélmény mégis pár szinttel feljebb került… so why not?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése