Gösser Naturweizen teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A sógoroknél a Gösser természetesen nem csak egyetlenegy sört jelent, ellentétben az itthon licencelt Gösser Speziallal, ami mellé idehaza csak mindenféle radlereket sorakoztat a Heineken Hungária. Az osztrák Intersparban például fellelhető a Stiftsbrau, ami egy hagyományos barna lager, de ott vannak a csatos üveges zwicklök is és jelen tesztünk alanya, a Naturweizen is.

Egy hagyományos német típusú búzasör nem szokatlan és egyáltalán nem rí ki egy osztrák gyártó kínálatából, viszont a kérdés természetesen az, hogy az ottani kínálatban mennyire állja meg a helyét? 1,12 euro volt az osztrák Intersparban, ami azt jelenti, hogy kb. a Franziskanerrel van egy árban és a Löwenweisse picit olcsóbb is nála, szóval hasonlóan a Pittinger Hefeweissbierhez, a Gösser Naturweizennél is voltak bőven elvárásaim.

A Brau Union búzasöre külsőre hozza szokásosat, illata leginkább frissítő citrusos, és a korty elején is ez fedezhető fel, azonban a Gösser Naturweizen hamar karaktert vált valami egészen másra, és erről másról fogok emlékezni leginkább rá. A korty többi részéről elsőre leginkább az jutott eszembe, hogy rendkívül selymes és krémes. Ez nem tudom, hogy a tönkölybúza malátától van-e, ami ugyan csak 10%-át teszi ki a malátalapnak, de ott van benne, mint egyedüli különlegesebb összetevő. Szóval talán igen. De igazából nem is számít, nem érdekel, mitől van, a lényeg, hogy nagyon bejött ez a fajta karaktere a Gösser Naturweizennek, a banánturmixos, banános yoghurtos markáns utóízt pedig egyenesen imádtam! Összességében bejött a Gösser búzasöre, árát szerintem éri még akkor is ha vannak az osztrák Intersparban hasonló áru tök jó weizenek. Van egyedi karaktere, ami nekem tetszett, úgy hogy a szokásos nagynevű német termékek mellet fixen kerül még ebből is majd a kosárba, és nektek is mindenképpen ajánlom kipróbálásra! ;)

Namyslow Pils teszt

A Namyslow Pils gyártója a Browar Namyslow a Grupa Zywiechez tartozik, akik meg a Heineken csoport tagjai, amit kicsit nehéz már követni, de ezzel csak annyit akartam mondani, hogy a Namyslow, úgy mint a Zywiec, a Heineken egyik brandje. Viszont amíg a Zywiecről elég hamar levágtam, hogy prémiumabb, a Namyslowról inkább az lett benyomásom, hogy egy olcsóbb, közönségesebb márka. Na, nem a dobozdesignról jött ez le nyilván, mert az szép és igényes, bár tény, hogy nem olyan informatív, mint a Zywiec különleges söreinek címkéi. Csak hát megittam magát a sört, és…

Oké, egy dolog, hogy köze sincs a pils/pilsner típushoz hiába ez a neve, de ettől még lehetne jó önmagában(lásd: Zywiec Belgijskie Ale), de sajna nem az. Iható, ezt rá lehet fogni, és az a vicc, egy strong pale lagernél ez már-már dicséretnek számít. De most őszintén: konkrétan ritkaság számba megy ebben a stílusban, ha valami nem egy testetlen, csak a durva, karcos alkoholosságról szóló borzadály. Hazai piacon talán az inkább heller bocknak hívott Egger Bock az Aldiból(már ha még árulják… ) ami oké nálam ebben a kategóriában, északi szomszédainknál pedig az Urpiner Exclusive-ot tudom mondani, amit a stíluson belül konkrétan jónak is tartok. És így ennyi, a Barths 8,3-as meg társai inkább kínvallatás kellékei semmint olyan italok, amiket magamtól, saját szabad akaratomból puszta élvezetből fogyasztanék… mert ilyesmikre nem alkalmasak. Meg úgy egyáltalán lehet, hogy emberi fogyasztásra sem.

A Namyslow Pils valahol a kettő között helyezkedik el: nem konkrétan szar, de nem is annyira jó, mint az Egger Bock vagy az Urpiner Exclusive. Az illata malátásság és alkoholosság édes keveréke és az ízéről is nagyjából ezt lehet elmondani, bár ott azért a korty végefelé megjelenik némi komlókeserű. Gejlnek nem gejl, és az alkohol jelenléte sem nagyon agresszív, bár valszeg ezen sokat segít, hogy csak 6%-os. Megittam, ki nem öntöttem, de nincs benne semmi, ami miatt újra beszerezném, főleg hogy ott ahonnan ez jött vannak bőven jobb sörök is.

Pittinger Hefeweissbier teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Pittinger az osztrák Spar/Interspar sajátmárkás cucca, tehát olyan mint a… vagyis nem, mert itthon nincs nekik semmilyen sajátmárkás sörük. Legalábbis én így tudom. Lényeg a lényeg, hogy Pittingerből létezik marzen, ami amolyan tipikus osztrákos átlag „marzen”, egy úgynevezett „schankbier”, ami a „marzenhez” hasonlóan egy sima világos lager, csak vizesebb és még visszafogottabb ízű. Meg persze pár centtel olcsóbb, de alapvetően kb. semmi értelme. És hát ott van a búzájuk, és erről lesz most igazából szó, hogy mit tud ez nyolcvan centért?

Érdekes szitu ez, mert itthon örülünk az olcsó, de korrekt weizeneknek, ezért jó a Valentins meg az Oettinger Hefeweissbier, de mikor megtudtam az árát, egyből az ugrott be, hogy na, a kinti piacon ennek sokat kell tudnia ennyiért. Igen, nyolcvan cent az aprópénz kb., én is tudom, de ott ahol a Löwenweisse kilencvenkilenc cent, a Pittingernek nem kevésre van szüksége, hogy meggyőzzön: érdemes megvennem és nem még pár centet hozzádobni és venni egy jól bevált weizent.

Lelövöm a poént előre: nem hogy nem ezt nem sikerült elérnie, de az itthoni olcsó, de „normális” búzasörökhöz, tehát a fent említett Valentins és Oettinger szintjét sem sikerült hoznia. A megjelenés persze nem ad még okot gyanúra, az illat is rendben van, banános, picit citrusos is, tehát amolyan classic búzás. A korty eleje, visszafogottan ugyan, de tartalmazza is ezeket az ízeket, viszont az a baj, hogy ezek, sőt konkrétan minden íz már a korty közepén(!) konkrétan elfogy, elveszik, elszublimál… megszűnik létezni. És igen, a korty másik fele már olyan, mintha csapvizet innál. Hatalmas csalódás, és persze rá lehet sütni, hogy hehe legalább szar íze nincs és tök fájdalommentesen meg lehet inni, de… mégis minek? Vegyetek pár centtel drágábban Löwenweisse-t, ezt meg nyugodtan hagyjátok ki! ;)

Karlovacko Crno teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A horvát nagyüzemek termékivel nem újkeletű a kapcsolatom, és szerintem bátran kijelenthetem, hogy nem igazán győztek meg. A legmainstreamebb sörükről, a „sima” Karlovackoról el tudom hinni, hogy a legtöbb turistának a kánikulában a strandon vagy a fülledt mediterrán estéken a kis halászfalu krimójában pont megfelelő, de nekem inkább a no go kategória. Az Ozujsko borzasztó, konkrétan és literálisan a helyi Borsodi, a Tomislav Crno egy karcos, töményen alkoholos rettenet, az Istarsko meg elég érdekes, de nem éppen pozitív értelemben, viszont a Karlovacko Crno a maga árkategóriában egy teljesen jó barna lager.

Van benne kraft bőven, vagyis az átlag tmavynál mindenképpen több, hiszen 14,5 balling fokos, de ez jól is áll neki, hiszen emiatt a hat százalék alkohol egyáltalán nem lóg ki a test alól, ami pedig semmiképpen se érződik vékonynak. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ha kitöltjük pohárba először a sötét italon képződő krémes habbal és az intenzív pörkölt malátás illattal fogunk találkozni. Az aroma előrevetíti az ízt is, ami egy kávés, étcsokis kesernyés és száraz vonalat képvisel, ugyanakkor ahogy melegedett a Karlovacko Crno, úgy húzódott visszább a kávésság és lágyabbá vált, karamellesség és némi visszafogott erdei gyümölcsösség jelent meg benne. Azt hiszem a Heineken Hrvatska barna lagere egy bátran ajánlható, még ha nem is annyira passzentos a tengerparti nyaralásokhoz, hiszen nem a classy frissítő ital kategória, de mindenképpen egy tök jó tmavy, amit Horvátországban járva érdemes megkóstolni.

Egy titkos kedvenc – Löwenweisse teszt

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

Weizen? A Weihenstephaner itt a koronázatlan király és uralja a stílust, tudja betéve minden sörkedvelő, így volt ez régen is és mindig is így lesz, hiszen a kraft főzdék ebben a tradícionális bajor típusban labdába se rúghatnak. True, de azért én gondolatban hozzá szoktam még toldani pár weizent, amelyek nekem nagyon bejöttek, ezek közé tartozik a Löwenweisse is.

A bölcs és sokat kóstolt öregektől még hallhatjátok a regét, miszerint sok-sok évvel ezelőtt idehaza is kapni lehetett, és bezzeg az milyen jó volt, és tudjátok mit? Most igazuk is van, a Löwenbrau München búzasörét nagyon is szívesen látnám a hazai boltok polcain! Persze nem hatszáz-hétszáz forintért, mint az itt-ott feltűnő Franziskanert… tudom, javíthatatlan álmodozó vagyok és örüljek neki, hogy hozzájutottam. xD

Örülök is igazából, hogy most épp van, aki ellát az osztrák Intersparból sörrel, ahol ez konkrétan igazi best buy. Mindössze egy euro az ára(egészen konkrétan kilencvenkilenc cent, de az mindegy) és függetlenül attól, ki mit gondol vagy a Ratebeer hova pontozza, nálam ez egy top tier búza.

Mind illatában és ízében is nagyon erős a banános vonal, intenzíven hozza az édes zamatát, és egyértelműen ez a leghangsúlyosabb illat illetve ízjegy. Viszont azért frissítő citrusos, fanyar jegyek is felütik a fejüket benne és szépen egészítik ki, támogatják meg a fő ízt, az édes banánosságot. Az egész sör nagyon szépen kiegyensúlyozott és csiszolt, az íz telt és a test is pont jó a 11,8 balling foknak köszönhetően. Persze nincs benne semmi meglepő azok számára, akik ittak már jó weizent, nincs itt semmi újhullámos csavar vagy bűvésztrükk, de ebben pont az az igazi mágia, hogy ilyen egyszerűen hagyományos módon ennyire ott van a szeren ez a sör. :)

Ksiazece sörök csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Zywiecek után eléggé bizakodó voltam a Ksiazece sörökkel szemben, lévén a fancy címkék itt is „prémiumabb”, „különlegesebb” benyomást keltettek, és ha a típusokat(tmavy, IPA, és így ránézésre valami búzás cucc) nézem, akkor azok sem olyan szokványosak. Legalábbis nagyüzemeknél. Jó persze barna lagert azért sokan csinálnak, de azért itt Közép-Európában a búzasör a nagyok kínálatában már ritkább, az IPA-val meg egyértelműen az újhullámos trendeket próbálja meglovagolni az Asahi alá tarrtozó Kompania Piwowarska. Csak az a baj, hogy a designos külső mögött itt sokkal kisebb arányban található meg az a minőség, ami azért elég megbízhatóan ott volt a Zywieceknél…

//Ksiazece Pszeniczne Zloté//

Kezdem azzal, hogy ez valójában nem is búzasör. Mármint se nem weizen se nem wit, de még csak nem is berliner weisse(szerencsére!), hanem egy búzás lager. Igen, egy szűretlen lager sör, csak adtak hozzá búzamalátát. Elég fura koncepció, a búzasöröket általában felső vagy hybrid erjesztéssel készítik, és a címkét nézegetve nem is értettem, miért jó alsóerjesztéssel ilyesmit csinálni. Ami önmagában nem baj, max annyit jelent, hogy kicsit (nagyon) előítéletes vagyok, az viszont már gond, hogy a Ksiazece Pszeniczne Zloté elfogyasztása után is azt gondolom, hogy ezt így kár volt.
A tesztalany illata nem túl intenzív, amolyan mézes-virágos kissé, de összességében elég semleges. A korty is kifejezetten visszafogott ízélményt nyújt, kis mézes-barackos édességgel kezd, a második felében felsejlik némi halvány kenyeres búzásság. Utóíze rövid, és cseppet sem markáns. A testével nem volt igazán gond, papíron egyébként 12 ballingos. Simán meg lehet inni, konkrétan elrontva nincsen, csak annyira semmilyen, hogy igazából nem értem, ezt így miért kellett… ?

//Ksiazece Ciemna Lagodne//

A következő tesztalany a sorban egy 11,9 extraktos barna lager, amit én tökre vártam, mert nagyon szeretem a jó kávés, pörkölt malátás tmavykat, és valamiért ezzel kapcsolatban az volt az előérzetem, hogy ilyen lesz. Az igencsak sötét szín is ezt a fajta karaktert vetítette előre, azonban az illatában hiába volt ott a tömény kávésság, nem kevés cukros, mesterséges édesség is keveredett mellé. Igen, a címke szerint a Ksiazece Ciemna Lagodne konkrétan tartalmaz hozzáadott cukrot, és az fix, hogy nem egy csipetnyit kapott, hogy egy esetleges palackos erjesztést beindítsanak vele, ahogy azt a belga ale-knél szokás…
Nem, itt az történt, hogy volt egy király, intenzíven pörköltes, kávés barna lager, amiről valszeg a Kompania Piwowarskánál úgy gondolták, hogy túlontúl kesernyés és semmi esetre sem elég gejl a lengyel közízlésnek, ezért jól megcukrozták. Azt nem tudom, hogy üzleti szempontból ez bevált-e vagy sem, én csak azt mondhatom, hogy nekem ez így nagyon nem jött be. Ráadásul az, hogy érzem, hogy a mesterséges édesítés vaskos rétege alatt van egy jó kis barna lager(később, ahogy melegedett, a kávésság mellett szedresség is előbukkant benne, ráadásul ennek a lecsengése is hosszantartó és markáns) csak még csalódottabbá tesz. Ha a Pszeniczne Zlotét kár volt lefőzni(márpedig az volt!), akkor ezt meg még inkább kár volt így elrontani.

//Ksiazece IPA//

És elérkeztünk az utolsó Ksiazecéhez, ami végre jó volt! Nem kiemelkedő, de jó. Igazából annyi a sztori, hogy nagyüzemi szinten nézve csináltak egy normális IPA-t, amit – főleg az előző kettő után – kellemesen elkortyolgattam.
Illatában ott van a jól ismert és elvárt trópusi gyümölcsös kavalkád, leginkább az édes vonalat képviselve(mangó, papaja… stb.), a kortyban pedig megérkezik a frissítő citrusosság is, sőt itt hangsúlyosabbá is válik, a végén pedig kapunk egy mérsékelt, de a többi ízzel abszolút harmóniában álló ale-es komlókeserűt is. Talán amúgy ez a legjobb szó rá, hogy harmonikus, hogy tök jól el van balance-olva. A teste is rendben van, 13 balling fokos, ha a konkrét adatot nézzük, de mondom érzetre is oké volt. Ha kint jártok a lengyeleknél és mindenképpen szeretnétek Ksiazece sört kóstolni, én ezt ajánlom, a fenti kettőt meg szerintem felejtsétek el…

A söröket a húgomtól kaptam, ezúton is köszönet értük! :)

Egy igazi széles és sokszínű szortiment! - Zywiec sörök csoporttesztje

A blog már csak archívum, ha kíváncsi vagy az új sörtesztjeimre a Youtube-on, kattolj a linkre. ;)

A Grupa Zywiec a Heinekenhez tartozik, és bár nagyüzemről van szó, ez az a márka a Ksiazece mellett, amiből elég sok különlegesebb típus is létezik a belga ale-től kezdve a balti porterig szinte minden. Szal ja, a szortiment elég széles, és jópár ezek közül hozzám is eljutott, nemrég pedig végig is kóstoltam őket, úgy hogy nem is szaporítom tovább a szót, nézzük meg a tesztalanyokat! ;)

//Zywiec Premium//

Az alapsörük nem meglepő módon egy hagyományos világos lager, viszont ellentétben a Tyskie Grronie-val, ez nem maláta hangsúlyos, hanem egy kifejezetten komlósabb, pilsneres karakterrel rendelkezik. Már az illatában erőteljesek a komlós jegyek, a kortyban pedig határozottan jelen van a keserűje, amit jól kiegészít a korrekt malátalap édessége, de itt egyértelműen az előbbi íze a hangsúlyosabb. Ezáltal Zywiec Premium frissítőbbnek hat, mint a Tyskie Gronie, és az én ízlésemhez is közelebb áll, ráadásul testesebbnek is éreztem, erről simán elhiszem, hogy megvan 12 balling fok, bár erre vonatkozó infót sehol se találtam.

//Zywiec Baltycki Porter//

Az első különlegesebb darab, amit a Zywiectől megkóstoltam, a balti porter volt, ami egy elég fura elnevezés, mert általában a balti porterek – ellentétben a „sima” porterekkel – lager élesztővel készülnek és inkább amolyan duplabakszerűségek. Az alsóerjesztésen kívül még a nagy test és az azzal járó magas alkoholtartalom miatt is inkább a fent említett stílushoz hasonlítanak rendszerint a balti porter névvel illetett sörök. Nincs ez másként a Zywiec Balticky Porternél sem: a címkén bizony ott figyel a 9,5% alkoholtartalom meg a 21 ballingos extrakt. Ennek megfelelően nagyon durván sűrű a kortyérzet, de persze nagyon pici alkoholos jegyek is felütik a fejüket, de egyáltalán nem zavaróan, hanem kis kellemesen melengető, kiegészítő jelleggel. A sör karaktere alapvetően száraz, kávés némi szedres jelleggel, és az utóíze olyan markáns és hosszantartó keserű, mint mondjuk az Ayinger Celebratoré vagy a Black Wyché. Egyértelműen ez tetszett a legjobban az összes Zywiec közül: nagyon szépen összerakott, érdekes sör és totál az én ízlésem. :)

//Zywiec APA//

A trendeket követve a Zywiecnél is lefőztek egy craft főzdék körében elég népszerű, sőt konkrétan alapnak számító típust: az american pale ale-t. Stílusát nem meghazudtolóan mangós, papajás, ananászos intenzív illat jellemzi, ami egy az egyben vissza is köszön a korty elején ahogy arra számítana lehetett. Sőt az üde, telt trópusi gyümölcsös kavalkád van túlsúlyban, az ale-es komlókeserűség visszafogott, inkább enged teret az édes gyümölcsösségnek, de úgy hogy nálam még nem ment át az egész totál gejlbe, szóval részemről egész jól ki van egyensúlyozva a Zywiec APA. Ha belegondolok hasonlít a Soproni Óvatos Duhaj APA-ra, csak ez annál gazdagabb és intenzívebb ízvilággal rendelkezik. A teste egyébként pont megfelelő(12,5 balling fokos), és úgy egyáltalán az egész sörre azt tudom mondani, hogy az: korrekt volt, sőt jó volt, bár nem igazán kiemelkedő.

//Zywiec Pszeniczne IPA//

Ha lefordítjuk a következő tesztalany nevét, akkor a „búza IPA” címkét kapjuk, amivel eléggé szkeptikus szoktam lenni, mert általában az ilyenfajta próbálkozások félre szoktak sikerülni, mint mondjuk a Karpat Belgian Wheat IPA. A Zywiec Pszeniczne IPA azért annál pöppet jobban sikerült, de még egy sem tudott meggyőzni. Leginkább citrusos komlós illata van, a korty eleje is komlókkal kezd, amibe kis búzásság is vegyül, utána kis malátásság, de aztán ki is fogy a szufla és konkrétan minden íz eltűnik a sörből. Olyan lesz, mintha csapvizet innál és így persze utóíze sincs egyáltalán, ráadásul elég vizesnek is érződik. Oké, papíron is ez a legkisebb szárazanyagtartalmú különleges Zywiec, hiszen 11,4 balling fokos, de még ehhez képest is kimondottan vékonynak éreztem a testét. Elég gyenge próbálkozás, semmiképpen se venném meg újra.

//Zywiec Belgijskie Ale//

Elvileg belga ale lenne az utolsó darab, de szerintem köze nincs hozzá az elnevezésen kívül. Ettől függetlenül egy kellemes kis sört raktak le az asztalra ezzel a Zywiecnél. Az illatában megjelenő gyümölcsösségben még lehet némi belga élesztősséget felfedezni, de a kortyban számomra már semmi „belgás” nem volt. Amolyan édes-fanyar párosítású az íze, mint mondjuk a Warsteiner Brewers Goldnak, konkrétan barackossággal kezd és szedrességgel zár a Zywiec a Belgijskie Ale. Igazából önmagában tök jó volt, csak a nevéhez kajak sok köze nincs, de miután elvonatkoztattam tőle, jó kis sörélményt kaptam.

A söröket szintén a húgomtól kaptam, ezúton is köszönet értük! :)